A településről
Baks Csongrád megyében, Szegedtől 35 km-re északra helyezkedik el a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben. A települést északon Csanytelek, délen Ópusztaszer, keleten Mindszent, illetve a Tisza, nyugaton Pusztaszer határolja. A község területe tehát régóta lakott. Már az őskorban is emberi település helyéül szolgált, mivel pár éve szántás közben kerültek elő olyan 3400 éves arany ékszerek, melyek ezt bizonyítják. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei a szomszédos Ópusztaszer területén “ejtették meg szerét az ország dolgának”. Bizonyos, hogy Árpád népe ebben az időben lakta községünk mai területét, mely Ond vezér fennhatósága alatt állt.
Korom Pál citerakészítő
1934-ben született – már gyerekkorában megragadta a citera hangja, szomszédjuk ügyes citerás volt, sokat hallgatta. Édesapjától sok dalt tanult, 9 éves korától a háborúba bevonult sógor citeráján gyakorolt, a falu idősei, barátja édesanyja tanítgatták. 1972-ben megalakult a baksi citerazenekar, Gyuris Sándor vezetésével, ahol Pali bácsi 18 évig játszott. Később a Hódmezővásárhelyi együttes oszlopos tagjaként járta a fesztiválokat, fellépéseket, több arany és kiemelt nívódíjat érdemeltek ki teljesítményükkel. Még 1972-ben, az alakulás évében Gyuris Sándor javasolt neki egy mestert, aki készítene neki citerát. Pali bácsi munka után sokat belátogatott Horváth György szegedi citerakészítő műhelyébe, elleste tőle a szakma csínját-bínját. A citerás fellépéseken, találkozókon többen megdicsérték, ez hozta a többi felkérést – sorra jöttek a rendelések – egyszerre több darabra is. Összesen majdnem 200 citerát készített, csak Forráskúton 62 citerája van. De került Németországba, Angliába, New Yorkba is.
Néptánc oktatás és néphagyományok ápolása
A néptáncmozgalom célja a magyar nyelvterület tánckultúrájának megismerése és megismertetése eredeti táncanyagok feldolgozásán, színpadra vitelén keresztül. Az utánpótás nevelését már óvodában elkezdik, ahol minden nagycsoportos részt a népi játék, néptánc foglalkozásokon.
Temetőpart régészeti lelőhely és Templom régészeti lelőhely
A baksi határ déli részén található a több négyzetkilométeres Temetőpart, mely a folyószabályozás előtt szigetként emelkedett ki az ágakra szakadó Tisza árteréből. A terület szinte minden korban lakott volt, de a legsűrűbben hozzávetőlegesen háromezer évvel ezelőtt, a kései bronzkor időszakában. A régészeti terminológiában Gáva-kultúrának nevezett népesség jelentős fémműves tevékenységet folytatott a területen, ezt bizonyítja a Dr. Szabó Gábor (ELTE Régészettudományi Intézet) többéves kutatása során előkerült mintegy 1700 tárgy és tárgytöredék. E hallatlanul bőséges leletanyag alapján a Temetőpart a Kárpát-medence egyik legjelentősebb bronzkori lelőhelye. A tárgyak nagyrészt munkaeszközök (balta, sarló, véső, fűrész, kés, tű), kisebbrészt más használati tárgyak (lószerszám), illetve ékszerek (karperec, ruhakapcsoló tű, csüngődísz).
Jézus Szíve
Római Katolikus Templom
Hosszas tervezés után a templom alapkőletételére 2009. május 11-én kerül sor, az építkezés 2009. júliusától 2010. júliusáig tartott. Cél, hogy a templom olyan stílusú legyen, mintha száz évvel ezelőtt épült volna. A Jézus Szíve Rk templom felszentelését 2010. július 31-én Kiss-Rigó László püspük végzi, akit tiszteletük jeléül a baksiak díszpolgárrá avatnak. A templom Germán Géza tervei szerint készült, 80-100 férőhelyes. A 40 m magas harangtoronyban három bronzharang van, amelyeket Gombos Miklós harangöntő mester készített, 340, 140 és 80 kilogrammosak.
Baksi-puszta, Süli- és Palásti-erdő
A baksi puszta területe meghaladja a 400 hektárt. A tájat szikeserdő, a padkásodó szikesek, homoki legelők és két nagyobb tölgyerdő tarkítja, melyeken ritka madarak fészkelnek. A terület a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet része.
